A Hetés • The Hetés • Hetés

Bödeháza (Bödeháza-Szentistvánlak), Gáborjánháza, Szijártóháza, Zalaszombatfa, Genterovci - Göntérháza, Kamovci - Kámaháza, Radmožanci - Radamos, Žitkovci - Zsitkóc, Mostje - Hídvég, Banuta - Bánuta. Tíz apró település a Kerka- és a Mura-vidék találkozásánál, amelyek egy határon átnyúló kistáj, a Hetés részei.

 A Hetés természeti adottságai között a kavicsos és iszapos, agyagos jellegű üledékes kőzetek előfordulása, a síkvidéki domborzat, a felszín közeli talajvíz jelenléte, a még ma is jelentős erdőborítottság, valamint a mindezekkel összefüggésben kialakult gyenge termőképességű, kötött erdőtalajok előfordulása a meghatározó. A több évszázados, a természeti adottságokhoz alkalmazkodó emberi hasznosítás egy igen változatos karakterű, erdők, legelők és szántók mozaikjai alkotta táj kialakulását eredményezték. A Hetés azonban alapvetően néprajzi tájegység, amely táji értelemben elsősorban egységes népi kultúrája alapján értelmezhető és határolható le. A népi kultúrának a táj karakterében megmutatkozó hatásai sok hasonlóságot mutatnak a szomszédos Göcsejjel és Őrséggel, illetve a határ szlovéniai oldalán húzódó Goričkoval. A Hetés természeti-táji adottságai kemény munkával elérhető, de tisztességes megélhetést biztosítottak egykor, elsősorban a nagy kiterjedésű legelőterületeket hasznosító állattartásnak köszönhetően. A táj mai karakterét alapvetően meghatározza a helyi népesség elöregedése, a Vasfüggöny korábbi jelenléte és a két ország európai uniós csatlakozásából eredő változások. Az egykori legelők helyén ma már nagyüzemi módszerekkel termesztett kultúrnövényeket találunk, a tulajdonviszonyok átalakulásával az átlagos parcellaméret is jelentősen nőtt. A hetési táj egyneműbbé válásával, az egyedi megjelenésű, értékes tájelemek eltűnésével járó folyamat megállítása fontos feladat, mivel a táj változatossága a Hetés társadalmi-gazdasági fejlődésének fontos eleme.

Bödeháza (Bödeháza-Szentistvánlak), Gáborjánháza, Szijártóháza, Zalaszombatfa, Genterovci - Göntérháza, Kamovci - Kámaháza, Radmožanci - Radamos, Žitkovci - Zsitkóc, Mostje - Hídvég, Banuta - Bánuta. Ten tiny villages, parts of the Hetés, a micro-region spanning borders, where the Kerka and Mur regions meet. The natural environment of the Hetés is characterised by gravelly and silty clay sedimentary rock, flat terrain, shallow groundwater, forest cover on a substantial part of the land and, as a result, infertile hard brown soil. Centuries of cultivation adapted to the natural environment resulted in a highly varied landscape, a jigsaw of forests, meadows and fields. Nevertheless, the Hetés is essentially an ethnographic unit, defined and demarcated primarily by its uniform folk culture. The effects of folk culture on the character of the landscape are comparable with the neighbouring Göcsej and Őrség regions, as well as Goričko across the border with Slovenia. The natural environment of the Hetés used to demand hard work but afford a decent livelihood, mostly through animal husbandry relying on large expanses of grazing land. Today the character of the landscape reflects the effects of the ageing of the population, the former presence of the Iron Curtain and the changes brought about by the EU membership of the Hungary and Slovenia. Grazing has been replaced by large-scale crop farming, and changes in land ownership substantially increased the average plot size. It is imperative to halt the process of the homogenisation of the Hetés landscape and the disappearance of valuable landscape elements: the varied landscape is an important aspect of the social and economic development of the Hetés.

Bödeháza (Bödeháza-Szentistvánlak), Gáborjánháza, Szijártóháza, Zalaszombatfa, Genterovci - Göntérháza, Kamovci - Kámaháza, Radmožanci - Radamos, Žitkovci - Zsitkóc, Mostje - Hídvég, Banuta - Bánuta. Deset drobnih naselij na stičišču pokrajin ob rekama Kerka in Mura, ki so del majhne, čezmejne regije, imenovane Hetés. Med naravnimi danostmi Hetésaprevladujejo pojav ilovnatih sedimentnih kamnin s sledovi gramoza in mulja, panonsko gričevje, plitva podtalnica, velika gozdnatost pokrajine ter s tem pogojena, šibko rodovitna, prepletena gozdna tla. Rezultat večstoletne, naravnim danostim prilagojene izrabe pa je mozaična pokrajina raznolikega karakterja, ki jo sestavljajo gozdovi, pašniki in rodovitna polja. Hetés je etnološka pokrajina, ki jo v krajinskem smislu lahko razumemo in določamo predvsem na osnovi njene enotne ljudske kulture. Njeni vplivi, ki se kažejo v karakterju pokrajine so zelo podobni sosednjim regijam Göcsej in Őrség (Stražna Krajina) na madžarski ter Goričko na slovenski strani meje. Naravnekrajinske danosti Hetésa so nekoč zagotavljale, sicer s trdim delom doseženo, a dostojno življenje, predvsem zahvaljujoč izkoriščanju ogromnih pašnikov za živinorejo. Značaj današnje pokrajine pa opredeljuje staranje prebivalstva, zapuščina nekdanje "železne zavese" in spremembe zaradi vstopa obeh držav v Evropsko unijo. Tam, kjer so se nekoč razprostirali obsežni pašniki najdemo danes pridelke, pridelane z intenzivno metodo, s preoblikovanjem lastninskih odnosov pa se je občutno povečala tudi povprečna velikost parcel. Med najpomembnejše naloge spada zaustavitev procesa, ki povzroča homogenizacijo pokrajine in izginotje edinstvenih, dragocenih krajinskih elementov, saj je prav njena raznolikost pomemben element družbenogospodarskega razvoja Hetésa.