Hetés magyar és szlovén falvai
A néprajzi tájegységek az idő folyamán folyamatos változáson esnek át, csak az maradhat meg, ahol a generációk élik a hagyományokat!
A Hetés tájnév szerepel a legújabb magyarországi tájföldrajzi beosztásban is. Magyarország kistájainak katasztere szerint a Kerka-vidék (Hetés) kistáj a Zalai-dombság középtáj részeként a Nyugat-magyarországi-peremvidékhez tartozik. Ez a tájosztályozás elsősorban a táj természeti jellegű adottságaiból indult ki, így a néprajzi lehatárolásnál nagyobb területre használja a Hetés elnevezést. A Hetés egyedi jellegét tájföldrajzi értelemben a természeti és kulturális tényezők együttesen adják. A népi kultúrának a táj karakterében megmutatkozó hatásai sok hasonlóságot mutatnak a szomszédos Göcsejjel és Őrséggel, illetve a határ szlovéniai oldalán húzódó Goričkoval.
A természeti adottságok között is találunk hasonlóságot, így a kavicsos és iszapos, agyagos jellegű üledékes kőzetek, valamint a kőzettani adottságokkal és az egykori erdőtakaróval öszszefüggésben kialakult gyenge termőképességű, kötött erdőtalajok előfordulását. Ugyanakkor a szomszédos tájakhoz képest a Hetést alapvetően síkvidéki domborzat jellemzi, s ezzel összefüggésben meghatározó tényező a felszín közeli talajvíz jelenléte. Mindezek az adottságok a felszínborítás tekintetében egy igen változatos karakterű, erdők, legelők és szántók mozaikjai által jellemezhető táj kialakulásának feltételeit biztosították.
A térképes megjelenítés eredeti forrása: Magyar Elektronikus Könyvtár https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/img/5-148.jpg
Települések
A Hetéshez tartozó települések meghatározása nem kis problémát okoz, hiszen a történelem során a különböző kutatók is más-más területet határoztak meg. Gönczi Ferenc 17 községet és 15 pusztát jelöl meg.
"Hetes vidékéhez 17 községet és 15 pusztát, telepet, majort s lakott helyet számítunk. Ezek a következők: Baglad, Banuta, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Gáborjánháza, Göntérháza, Kámaháza, Külsősárd, Lendvahidvég, Lendvahosszufalu (Belsőhegy, Hidegkút, Kisbükkhegy, Kishegy, Nagybükk-hegy, Szénégető, Újhegy. Ezek eddig Hosszúfalu szőlőhegy néven szerepeltek), Lendvavásárhely (Borshegygyei), Radamos, Résznek, Szentistvánlak, Szijártóháza és Zalaszombatja (Nyakasházapuszta és Gálpálházával)" (Gönczi, Hetés, 1914.)
A Hetés szó említése először 1509-ben fordult elő, s az akkori Hetési Bírósághoz a későbbiekben a törökök pusztítása miatt elnéptelenedő vidék miatt több bíróságot is hozzácsatoltak, így változott Hetés kiterjedésének alakulása.
A szűk értelemben vett néprajzi táj, Hetés települései a magyar oldalon Bödeháza (Szentsitvánlak falurésszel), Gáborjánháza, Szijártóháza és Zalaszombatfa, valamint a szlovéniai Genterovci - Göntérháza, Kamovci - Kámaháza, Radmozanci - Radamos, Zitkovci - Zsitkóc, Mostje - Hídvég és Banuta - Bánuta
A tíz település kb. 50 km2 területen helyezkedik el. Aki részletesebben érdeklődik Hetés történelme és néprajza iránt javasoljuk szerezze be a következő könyvet, mely a legfrissebb Hetéssel kapcsolatos kutatás publikációját tartalmazza. A könyvben az érdeklődők utána tudnak járni a változásoknak. Lendvai Kepe Zoltán: Boldogulás Hetésben - Blagor v Hetesu. A szerző és felesége 2012-ben kapták meg a Magyar Néprajzi Társaság "Pro Ethnographia Minoritatum", azaz a Kisebbségek Néprajzkutatásáért Díjat.
Mesés Hetés
2013-ban új határon átnyúló mintaprogram indult "Mintaprogram az egyedi tájértékek kataszterezésére és tényleges védelmére, egy határon átívelő térségi zöldút létrehozásának keretében" címmel, melynek a helyszíne anno a vasfüggöny által kettévágott Hetés volt. A közösségépító programok igazi közösséggé kovácsolták a két országban élő hetésieket, s a projekt további számos eredményt hozott.
Egy "zöldutas" környezeti nevelő, BioBia, aki itt járt Hetésben a fotóit egy Mesés Hetés nevű mappában helyezte el a Facebookon. A Mesés Hetés nevét megszoktuk és megszerettük, így maradunk is ennél az elnevezésnél a zöldút kapcsán.
Mert Hetés igazán mesés!
Azóta Mesés Hetés elnyerte a Magyar Tájdíjat, és utána az Európa Tanács Táj Díját is!
Köszönjük, hogy Zala megye e csodás néprajzi táját velünk együtt szeretik, illetve érdeklődnek iránta!